A Mikojan–Gurevics MiG–21, amelyet a NATO “Fishbed” kódnéven ismer, a katonai repülés történetének egyik legikonikusabb és legtartósabb vadászgépe. Az 1950-es években fejlesztette ki a Szovjetunió, első repülésére 1956-ban került sor, és 1959-ben állt szolgálatba.
Ez volt az első szovjet vadászgép, amely vízszintes repülésben képes volt elérni a hangsebesség kétszeresét, és a hidegháború egyik szimbólumává vált.
Tömeggyártása és egyszerű kezelhetősége miatt a történelem egyik legnagyobb számban gyártott sugárhajtású vadászgépévé vált, több mint 11.000 példányban, különféle változatokban. Számos, a Szovjetunióval szövetséges országba exportálták, és évtizedeken át részt vett számos fegyveres konfliktusban.
Műszaki adatok (MiG-21bis – a sorozat legmodernebb változata)
- Gyártó: Mikojan–Gurevics Tervezőiroda
- Típus: Elfogó vadászgép és vadászbombázó
- Személyzet: 1 pilóta
- Hossz: 14,1 m
- Szárnyfesztávolság: 7,15 m
- Magasság: 4,1 m
- Üres tömeg: 5.850 kg
- Maximális felszállótömeg: 9.800 kg
- Maximális sebesség: Mach 2,05 (2.175 km/h)
- Hatótávolság: 1.210 km (külső tartályok nélkül)
- Maximális repülési magasság: 17.500 m
- Hajtómű: 1 Tumansky R-25-300 turbóventilátoros sugárhajtómű
- Fegyverzet: 1 db GSh-23, 23 mm-es gépágyú, légiharc rakéták (AA-2 Atoll), bombák és rakéták
Országok, amelyek még mindig használják a MiG-21-est (2025)
Korához képest a MiG-21-et még mindig használják egyes légierők, általában másodlagos vagy modernizált szerepkörben:
- India – Az utolsó bevetésre szánt repülés 2025-re várható (MiG-21 Bison változat)
- Horvátország – Néhány modernizált példányt még üzemeltet
- Románia – 2023-ig üzemeltette (MiG-21 LanceR változat)
- Angola – Korlátozott és szórványos használat
- Szerbia – Kevés működőképes példány, főként kiképzési célokra
- Vietnám – Korlátozott és ellenőrzött alkalmazás
Számos ország az elmúlt években kivonta a MiG-21-et a hadrendből, mivel elavult, fenntartási költségei magasak, és műveleti képességei elmaradnak a modern vadászgépektől. 
Háborús alkalmazás
A MiG-21 valódi veterán volt a harctereken. Számos konfliktusban vett részt, és olcsósága, valamint megfelelő használat esetén hatékony légiharc-képessége tette ismertté:
- Vietnami háború – Észak-Vietnám légiereje sikeresen használta az amerikai F-4 Phantom vadászgépek ellen
- Arab–izraeli háborúk – Egyiptom, Szíria és Irak alkalmazta, izraeli Mirage és F-4 gépek ellen
- Irán–Irak háború – Mindkét fél használta
- Afrikai konfliktusok – Angola, Mozambik, Líbia és más országok által használták
- Indiai–pakisztáni háborúk – India nagy sikerrel vetette be, beleértve az első szuperszonikus légigyőzelmet egy F-104 ellen
Örökség
A MiG-21 nem csupán egy vadászgép volt, hanem a szovjet mérnöki hatékonyság szimbóluma. Az orrban lévő légbeömlő, delta szárnyak és minimalista kialakítása generációkat ihletett meg. Több mint 60 évvel első repülése után még mindig repül — ritka teljesítmény a katonai repülésben.
Bár már közel áll pályafutása végéhez, a MiG-21-et továbbra is tanulmányozzák, gyűjtők restaurálják, és néha kiképzési célokra vagy kísérleti polgári repülésben is használják.
Ezt a tartalmat mesterséges intelligencia segítségével hoztuk létre és szerkesztőségünk ellenőrizte.
