Egy lépés, amely világszerte aggodalmat kelt a nemzetközi biztonság miatt: a Kínai Népköztársaság a náci Németország 1930-as évekbeli katonai megerősítése óta a legnagyobb fegyverkezést hajtja végre.
A Chuck DeVore nemzetbiztonsági szakértő által közzétett jelentés részletezi a kínai hadsereg gyors megerősítését és annak növekvő globális fenyegetését.
Példátlan katonai terjeszkedés
DeVore, a Texas Public Policy Foundation nemzeti kezdeményezésekért felelős igazgatója szerint Kína óriási mértékben fektet be katonai kapacitásainak bővítésébe. Rámutat, hogy a kínai nukleáris arzenál gyorsan bővül, és várhatóan 2030-ra legalább 1000 nukleáris robbanófej lesz, de ez a szám még magasabb is lehet.
A kínai haditengerészet, bár kisebb az össztonnatartalom tekintetében, már meghaladta az Egyesült Államok haditengerészetét a hajók számát illetően. Ez a kínai hajóépítési kapacitások lenyűgöző erejét tükrözi, amely kb. 250-szer nagyobb, mint az USA-é.
Továbbá, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) jelentősen bővítette rakétaarzenálját. Az új fegyverek közé tartoznak:
- 50 új interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM), amivel a teljes szám körülbelül 400-ra nőtt.
- 300 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta.
- 100 nagy hatótávolságú cirkálórakéta.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DOD) szintén megerősíti, hogy Kínának jelenleg több mint 600 működőképes nukleáris robbanófeje van, és azt tervezi, hogy az évtized végére meghaladja az 1000-et.
Katonai ambíciók és globális rivalizálás
DeVore Kína jelenlegi katonai megerősítését a náci Németország 1930-as évekbeli fegyverkezési programjához hasonlítja, amelyet Adolf Hitler vezetett. Figyelmeztet, hogy Kína a nukleáris és hagyományos fegyverek mellett pszichológiai hadviselési műveletekbe is fektet, hogy globális befolyását kiterjessze.
A gyorsított katonai építkezés időzítése egybeesik azzal, hogy az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben több mint 5,4 billió dollárt költött háborúkra és “nemzetépítési” kezdeményezésekre, ezzel teret adva Kínának stratégiai ambíciói megvalósításához.
Geopolitikai rivalizálás az Egyesült Államokkal
Miközben a Biden-adminisztrációt kritizálják Kínával szembeni engedékenyebb álláspontjáért, az újraválasztott Donald Trump elnök szigorúbb intézkedéseket ígért, mind a kereskedelemben, mind a katonai kontrollban. Megfigyelők szerint Kína katonai növekedése előkészület lehet egy Trump-elnökségre, amely várhatóan szigorúbb politikákat vezet be.
Globális hatások
Kína katonai növekedése nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte aggodalmat kelt, különösen az indo-csendes-óceáni térségben, ahol a szomszédos országok aggódnak a regionális stabilitás miatt. Az eszkaláció egyre törékenyebb hatalmi egyensúlyra világít rá, és egy új típusú hidegháború lehetőségét veti fel.
Források
- The Federalist
- Texas Public Policy Foundation
- Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DOD)
Ez a cikk ellenőrzött információk alapján készült, és szerkesztőségi csapatunk felülvizsgálta.
